Telepítés után sebesen dobogott a szívem és vártam már a menüt, a hangulatot, tudtam, hogy ennek a résznek ütnie kell. Már a menü zene is magával visz egy cseppet, de mikor a bolygó generáláskor felhangzott a régi jó Civ I intró dallama, akkor már teljesen oda voltam érte. Pedig a lényeg utána jön, bár ne szaladjunk ennyire előre. Gondolkodtam, hogy mit írjak bele a cikkbe, az új népeket, az új grafikai megoldásokat, egységeket, épületeket, csodákat vagy éppen az új gazdasági hatásokat? Nyilván nincs annyi hely még egy digitális újságban sem, hogy ezek mind beleférjenek részletesen, hiszen komplexitását tekintve nem rugaszkodott el ugyan a játék az előző részhez képest, viszont számos új funkcióval bővülve és a régiek csiszolásával most tökéleteset alkotott Sid bátyánk.

A játék igazából már a világ teremtésekor elkezdődik. Jól megszokott módon kiválaszthatjuk a bolygónk méretét, klímáját, a tengerszintet, illetve tudjuk szabályozni a kontinensek és óceánok arányát és felosztását is. Ennek ellenére biztos, hogy a legtöbb ember kedvence a Föld térkép lesz, amihez viszont nem árt beszereznünk még egy kis RAM-ot, ugyanis ezek óriási térképek lesznek. A civilizáció kiválasztása sem lett nehezebb feladat a korábbi részekhez képest. Minden népnek van két tulajdonsága, ami meghatározó lehet az egész játékra nézve. Ilyenek a kreatív, agresszív, spirituális, iparosodott...stb.

Ezen kívül minden népnek van egy saját speciális egysége, ami valamikor megjelenik majd. A görögök nyilván az ókorban hódítanak majd a falanx egységgel, a franciák pedig muskétásokat képezhetnek, ha megvan a puskapor. A döntést meg lehet hozni népekkel kapcsolatos érzelmeink alapján is, de ha valaki praktikusabban gondolkodik, akkor a kívánt játékstílusnak megfelelő népre érdemes voksolni, ami nálam a francia, vagy az indiai. Nagy újítás, hogy adott népen belül bizonyos esetekben két vezető közül is választhatunk, bár ez inkább csak variáció egy témára. Az indítás gomb megnyomása után pontosan az történik, mint korábban. Kapunk egy telepest, illetve egy felfedezésre alkalmas harcost, aztán nosza, kezdődhet a történelem!

Az első feltűnő dolog az előző részhez képest, hogy hiába lett szebb a grafika - ahogy a trailer mondja, "stunning graphics" -, mégis sok rész, főként a konzol ablakok némileg sivárabb hatást keltenek. Érdemes megnézni 2001-es cikkünk képeit összehasonlításképp. A városalapítás után nekikezdhetünk az igazi építkezésnek. Itt két dologgal fogunk szembesülni. Az első, hogy elveszítettük a város látkép opciót, ami szerintem egy nagyon szomorú dolog, a leghangulatosabb rész ez volt már a '90-ben is. A másik dolog viszont nyilván ezzel összefüggésben, hogy a térképen a város nem csupán egy fix ikonszerű dolog, hanem körről-körre változik, ahogyan fejlesztjük, illetve az állapotoknak, kornak és kultúrának (népnek) megfelelően. Alapesetben a kockán belül jelennek meg az épületek is, de terjeszkedve egy kicsit a város közvetlen környezetébe tartozó kockákat is felhasználjuk.

A következő sokk akkor ért, mikor rájöttem, nincs többé palota-építgetés sem, ami a másik nagy kedvencem volt, ráadásul semmi sincs igazából helyette. Pedig minden ízlésficamát vagy művésziességét kiélni vágyó stratéga ebben lelte nagy örömét eddig. Jó is volt mondjuk egy dzsámiszerű alapra ráhúzni egy kifejezetten nyugat-európai tornyot/kupolát. Sebaj, ezt is feldolgoztam valahogy és ettől még nem lett kevésbé addiktív, csak éppen csalódás volt kicsit.

A játék rendszerében természetesen nem ezek a legkomolyabb változások. Ahogyan a kultúra, mint fogalom bevezetésre került az előző részben, úgy emelték most magasabb szintre az államigazgatás szisztémáit. Többé nem kell megelégednünk azzal, hogy államformát váltunk, ami már eleve módosult, hiszen a despotizmuson kívül az örökölt jogok (kb. monarchia), a képviseleti rendszer, a rendőr állam és az általános választójog áll rendelkezésünkre. Ezentúl szabályozhatjuk a jogi rendszereinket (barbarizmus, vazallus, bürokrácia, nemzeti, véleményszabadság), a munkajogi rendszereinket (törzsi, rabszolgaság, jobbágyság, kaszt rendszer és emancipáció), a gazdaságot (decentralizáció, kereskedelmi, szabad piac, államosító és a környezetvédelemre építő).

Az utolsó kategória pedig a vallás, ami lehet pogányság, szervezett egyház, istenkirályság (a játék is az egyébként :) ), pacifizmus és vallásszabadság. Persze a vallásokkal itt még nem végeztünk, mivel igen komoly szerepet kapott a politikában és a gazdaságban. A játék elején attól függően, hogy milyen dolgokat fedezünk fel, különböző vallások jelenhetnek meg. Az elsők között természetesen a zsidó, az iszlám és a buddhizmus áll, később pedig jöhet a konfucionizmus, a tao és a kereszténység is. Érdekes módon a játékban számomra úgy tűnt, hogy nem éri meg, illetve nem is olyan könnyű keresztény világot létrehozni. Ebből is látszik, hogy (Sid szerint) Európa erőszakkal húzta rá a kultúráját a világra, de ez nem is ide tartozik igazán.

Számomra a játékban a buddhizmus és a konfucionizmus volt a két nyerő vallás. Természetesen nem baj, ha országunkban több vallás is megveti a lábát, sőt minden városba igyekezzünk eljuttatni minél többet. Ezt megtehetjük úgy, ha templomokat építünk egy olyan városban, ahol már él a vallás és onnan misszionáriusokat küldünk szerte széjjel. Minden vallásnak létrejön egy szent városa valahol, ahol különböző csodákat is felépíthetünk, ezután szerte a világból vándorolhatnak majd ide a jónépek. Vicces volt, hogy az egyik városom valamilyen szerencsés okból kifolyólag szent városa lett a zsidó és a buddhista vallásnak is. Ez ilyen Jeruzsálem hangulat lehetett, bár nekem sikerült megoldani 2000 év háború nélkül. A vallások és a templomok a kulturális többlet mellett bónuszt adhatnak az emberek boldogságához és akár az építkezések gyorsaságához vagy egyéb statokhoz.

Minden városunkban szembesülni fogunk azzal, hogy minél nagyobb, annál többen paráznak azon, hogy zsúfolt és annál kevésbé egészségesek a körülmények. Ehhez érdemes lesz mindenféle épületet felhúzni, ami ezt ellensúlyozza. Segítségünkre lehetnek az előző részből ismert speciális nyersanyagok is ebben. Ezek közül a luxuscikkek (tömjén, arany, ezüst...stb) boldogságot adnak meg aranyat, a specifikus termények (kukorica, rizs, gabona...stb) egészségesebbé teszik a várost, míg a többi nyersanyagra (ló, vas, szén, urán...stb)szükségünk lehet egységekhez vagy fejlesztésekhez. A Civ III-ban megszokhattuk, hogy ezek a nyersanyagok viszonylag ritkásan vannak szétszórva a világba és elég idegesítő is, hogy hiába építek már bombázókat, még nincs szén, ebből kifolyólag pedig nem tudok vasutat sem építeni, csak ha lelek egyet - urán, olaj persze volt rakásra.

A kultúra nem változott sokat, bár nem tudom miért, nem sikerült átcsábítani városokat, mint az előző részben. Az egyik játékban a fővárosom, ami ráadásul közel is volt a határhoz már 30.000 felett járt kultúrapontokban, a határmenti szomszédos városban már a lakosok 40%-a vallotta magát indiánnak, a többiek nyilván franciák lehettek és mégsem. Viszont cserébe ugrott már nekem egy másik játékban a szomszéd, mert nem jött be neki, hogy ennyire fényes a civilizációm és elnyomom őt, meg amúgy sem adtam neki oda az összes technológiát amit ismertem. Az ilyen szituk elkerülése végett továbbra is érdemes jó kapcsolatot tartani a szomszédokkal. Ami segít: megnyitott határok, kereskedelem egymás közt, ajándékok és az ha nem bizniszelünk az ellenségével, illetve azonos a vallásunk.

Persze ezek értékek és ha valahogy pozitív egyenleget tudunk csinálni, akkor semmi baj nem lesz. Eltűnt viszont a sneak attack lehetősége, hadat kell üzenni először és csak utána kezdődhet a harc. Ugyanis csak akkor léphetünk be ellenséges területre, ha nyitott határegyezményünk van, akkor viszont a másik városában is állomásozhatunk. Mondjuk tűnt el így 3 lopakodó bombázóm, bár lehet megtámadták azt a várost, ahol pihentek. Ha viszont tűzszünetet kötünk 10 körre, akkor ha megfeszülünk sem tudjuk megszegni, ami nagyon nem tetszik, mert nem lehet az ember olyan aljas, mint amilyenek a nagyok voltak régen.

Érdekes apróság még, hogy amíg munkást vagy telepest képezünk, addig nem növekszik a város. Ez a játék elején lehet zavaró, mert nyilván erre a kettőre lenne leghamarabb szükségünk, de egyes lakosságú városból, amíg ezek kijönnek, addig eltelik 2000 év. Szóval a régi taktikákat sutba kell kicsit dobni. Inkább menjen fel 4-5 szintig a város és addig csináljunk valami mást, aztán utána nem 25 kör lesz egy telepes, hanem 5. És itt abbahagynám az ismertetést, ugyanis valóban ezerféle kis változás jött be, ezerféle új taktika lehet, de egyrészt aki függő, az szép lassan úgyis rájön, kifórumozza és ez így a jó, másrészt tényleg túl komplex.

 

Értékelés:

Grafika: 22/25
Zene: 24/25
Hangulat: 24/25
Játékélmény: 25/25
Értékelés: 92 %